Guszti mamája, papája no és Guszti ezúton köszöni a blogindítással kapcsolatos elismerő üzeneteket, kommenteket!
Ha létezik falatnyi boldogság, Guszti határtalanul boldog, mivel egész nap halmozza a falatokat. Evés és alvás után, a legkiegyensúlyozottabb időszakban kalózpolip csápjait falja, esetenként még kockakutyát és egérkééket is beveszi a játékba.
Aztán ha már érkezik az unalom, Elli, a kiselefánt nagy ormánnyal mindig leköti a figyelmét még egy darabig.
Ha már Elli sem segít, jön a nyöszörgés, ott terem Guszti mamája, olyan hangokkal igyekszik Gusztit jobb kedvre bírni amiket utólag letagad és az együttjátszással Guszti felfedezi a labdát! Csíkos, csörög és puha, pont a még iciripici kezekhez való, meg lehet markolni! És bele lehet harapni! Úgyhogy folytatódik a falás!
Mire a labda sem érdekes már, elérkezik az ideje az evésnek, így ismét jön a boldogság, és aztán alvás vagy rögtön játék mondjuk a kalózpolippal...
És ha kicsit messzebbről nézzük ezt a falás dolgot, máris észrevehetjük hogy milyen jótékony hatással van a mozgásfejlődésre: hisz Guszti az oldalára fordult nagy lelkesedésében!
Egyébként Guszti ma lépett egyet a kommunikációs fejlődéslétrán: eddig azt tudta közölni ha fáradt, ha éhes, esetleg ha tele a pelus, no meg persze mosolyáradattal amikor jól szórakozik. Ma viszont pelenkázás közben kedvesen mosolyogva gagyarászott, amikor azonban Guszti mamája rá akarta tépőzárazni a tiszta pelust, határozott nemtetszését nyilvánította ki babanyelven szóban és mozdulataival! Guszti mamája nem akart hinni a szemének, ezért levette a pelust, mire Guszti ismét mosolygott és szemmel láthatóan élvezte a helyzetet. Majd az ismételt pelenkázás ismét ellenkezést váltott ki! Hiába no, 3,5 hónapos is elmúlt már ez a nagyfiú, igazán tudja már, mi az ami neki jó 37 fokban árnyékban! Guszti mamája is így gondolta :-) legalábbis egy ideig engedett kisfia unszolásának, aki kellemeset szunyókált így pucéran, ámde mindig figyelve arra, hogy a paparazzik nehogy felismerhető pikáns villantós képeket készíthessenek!
