Májusban előbb Marci, majd pár nap múlva Lóri is elindult felfedezni a világot. 

És Marci hamar rájött, hogy Lóri a legalkalmasabb arra, hogy a mászáshoz való feltámaszkodást gyakorolja! Így hát egyre többször mászott fel Lórira, aki hangos sírással jelezte nemtetszését. De Marci hajthatatlan volt, úgy tűnt, kifejezetten élvezi, hogy Lóri már akkor sírni kezd, ha Marci elindul felé.

(megj: amióta Lóri is könnyedén kúszik, Marci pedig mászik és feláll, már nem tanyázik annyit a testvérén, egyszerűen csak útba ejti őt időnként és átmászik rajta. Ez ellen Lórinak nincs is kifogása. Amikor viszont Lóri néha Marcin gyakorol és rámászik, Marci nagyon mérges sírásba kezd.)